A májusi Elle-ben olvastam egy elmékedést az irodalomról. Ennek kapcsán jutott eszembe, egyik kedvenc kortárs magyar írőnőm, Tóth Krisztina novelláskötetéről írt korábbi cikkem, ajánlóm...

Ha valaki olvasta Tóth Krisztina 2006-ban megjelent Vonalkód című novelláskötetét, mindenképpen olvassa el az idén kiadott Hazaviszlek, jó? címet viselő könyvet is! A karrierje elején inkább versírással és műfordítással foglalkozó írónőnek ma már prózai munkái is elismertek. Első verseskötete 1989-ben jelent meg, majd 2009-ig másik tizenkettő látott napvilágot, köztük egy gyerekverseket tartalmazó könyv is, és persze még számos műfordítás. Prózai munkája először 2004-ben került kiadásra Fény, viszony címmel, ezt követte 2006-ban a Vonalkód, és most 2009-ben a Hazaviszlek, jó?

>> a poszt folytatódik