csirek

Sok ismerős anyuka csak muszájból jár a védőnőjéhez, pedig ha egy védőnő jó, jól végzi a munkáját, akkor iszonyatosan nagy segítség lehet, főleg egy elsőgyerekes, minden téren gyakorlatlan anyukának. Nekem hatalmas szerencsém volt, mert bár a fiam születése előtt bő egy hónappal költöztünk ki Gyömrőre, az otthani védőnőnk Zita egyből nagyon kedves és segítőkész volt. Irtó hálás vagyok neki, mert rengeteg nehéz időszakon átsegített, sokszor öntött belém önbizalmat, amikor kétségeim voltak, hogy jól csinálom-e... A legtehetetlenebb helyzetekben akár vasárnap este 9-kor is hívhattam, felvette a telefont, és ha kellett fél óráig is beszéltünk, hogy megoldást találjunk az éppen aktuális nehézségemre. Zita mindig iránymutatást adott, de sosem döntött helyettem vagy mondta meg kerek perec, hogy ezt csakis így és így lehet csinálni, hiszen nagyon jól tudja, hogy minden baba és minden mama más, ugyanaz nem lehet minden párosnak jó. Mielőtt Zita háromgyerekes anyag és védőnő lett volna, programozó matematikus volt a NAV-nál. Ez az extrém szakmaváltás ösztönzött engem arra, hogy beajánljam az Éva magazin ilyen nőkről szóló cikksorozatába. Meg is jelent a márciusi szám, ahol Zitával rövid interjút olvashattok!

Mivel nem volt hivatalos keresztelő, ezért a dekorációval akartuk még inkább megadni Bálint névadójának a módját. Így a buli stílusára még nagyobb hangsúlyt fektettünk. Már az előre kiküldött meghívók is különlegesek voltak: pelenka formájú, biztosítótűvel összetűzött, kedves kis csomagok. (Ehhez a Pinterestről merítettem ötletet és sablont.) Ezen kívül készültek ültetőkártyák, különleges és vicces bajszos szívószálak, és egy B betűs emlékkönyv, amibe mindenki írhatott pár kedves sort Bálintnak. (Az emlékkönyvet a 18. születésnapján szeretnénk majd neki átadni.)

fotó: Lilla